Gheorghe Cozma: la nivel infrastructural stăm foarte bine, însă trebuie investit mai mult în resursele umane, trebuie încurajați oamenii să își folosească cât mai mult limba maternă și să își păstreze identitatea
Început un Nou An, ocazie cu care vă felicităm pentru realizările pe care le-ați avut pe plan profesional și vă dorim succes în Noul An, pe toate planurile: administrativ, social-cultural și în ceea ce privește întărirea identității românești. După cum se știe, statul maghiar prin Secretariatul de Stat pentru Culte și Naționalități a investit sume considerabile pentru păstrarea culturii, promovarea și învățarea limbii române avându-se în vedere că acest lucru este definitoriu în politica statului maghiar.
Domnule președinte, cum ați cataloga din punct de vedere financiar anul 2024 la nivel instituțional?
Anul 2024 ne-a pus în fața unor provocări din mai multe puncte de vedere, însă poate fi considerat un an de succes și cu rezultate notabile. Situația economică a țării și necesitatea urgentă de a pune în prim plan creșterea salariilor profesorilor, un obiectiv important și pentru noi, au necesitat resurse semnificative, afectând, bineînțeles și Autoguvernarea pe Țară a Românilor din Ungaria. Cu toate acestea, am reușit să ne ridicăm la nivelul așteptărilor și să găsim soluții la problemele care au apărut. Suntem mândri că instituțiile noastre de învățământ sunt într-o stare foarte bună din punct de vedere infrastructural, dar cu toate acestea, lucrăm continuu la îmbunătățirea lor. Anul trecut, am realizat sau am început lucrări de renovare în instituțiile noastre educaționale folosind aproximativ 50 de milioane de forinți din finanțări unice și 230 de milioane de forinți din fonduri câștigate prin proiecte.
Am acordat o mare atenție și sectorului civil, precum și organizațiilor bisericești. Cu ajutorul a aproximativ 90 de milioane de forinți din finanțări unice, am continuat să renovăm bisericile ortodoxe și baptiste, precum și sediile organizațiilor noastre civile. În plus, anul acesta am reușit să achiziționăm un sediu pentru o organizație civilă, în acest caz pentru Asociația Româno-Maghiară din Chitighaz.
Prin aceste dezvoltări, scopul nostru este ca membrii comunității noastre să simtă că sunt valoroși și sprijiniți, iar infrastructura creată de noi să asigure pe termen lung păstrarea identității culturale și lingvistice.
De asemenea, un obiectiv important a fost aprecierea materială și morală a angajaților noștri. Cu ocazia Zilei Profesorilor, am oferit pedagogilor noștri un bonus unic, iar la finalul anului am acordat recompense mai substanțiale. Astfel, încercăm să recunoaștem munca lor și să prețuim pe cei care contribuie la păstrarea identității noastre.
Rezultatele arată că putem continua cu succes proiectele de dezvoltare dedicate comunității noastre și în viitor.
Cu siguranță că pe lângă realizările deosebite pe care le-ați făcut mai este nevoie și de dezvoltare. Care ar fi aceasta?
Deși am obținut numeroase rezultate, există desigur domenii, care continuă să reprezinte o provocare din cauza lipsei de resurse, ori din cauza timpului îndelungat necesar pentru realizarea planurilor noastre ambițioase. Unul dintre cele mai importante obiective rămâne construcția Casei Comunitare Românești din Giula, care ar fi de o importanță fundamentală pentru comunitatea română din Ungaria. Este un proiect de mare anvergură, pe care îl putem implementa doar prin planificare pe termen lung și realizare în etape. Am depus deja cererea necesară pentru finanțare și sperăm la rezultate pozitive. Însă această întârziere nu ne-a diminuat determinarea: suntem hotărâți să finalizăm acest proiect în următorii ani.
Un alt domeniu important este păstrarea patrimoniului cultural românesc. Deși am reușit să achiziționăm colecția din Otlaca-Pustă, un pas important pentru conservarea patrimoniului material românesc, mai sunt necesari pași suplimentari în crearea de case tradiționale (muzee etnografice). În prezent, există o singură casă tradițională românească înregistrată în Ungaria, la Chitighaz, aflată în proprietatea Autoguvernării pe Țară. Prin crearea altor case tradiționale, dorim să conservăm valorile materiale ale comunității românești și să le prezentăm într-un mod demn generațiilor viitoare, contribuind astfel la consolidarea identității. Acest lucru este în concordanță cu programul nostru electoral, care pune un accent deosebit pe conservarea și dezvoltarea patrimoniului cultural românesc.
Colaborarea cu organizațiile civile, deși se bazează pe fundații solide, necesită eforturi suplimentare pentru a sprijini și integra mai multe inițiative locale în scopuri comune, deoarece la nivel local acestea sunt cele care modelează și consolidează comunitatea.
Desigur, nici bisericile noastre, indiferent de confesiune, nu vor fi neglijate în viitor. Acestea joacă un rol semnificativ în păstrarea patrimoniului cultural, iar noi vom contribui, în limita posibilităților, la dezvoltarea lor, ceea ce în cazul nostru înseamnă în primul rând conservarea clădirilor.
În plus, există mai multe domenii în care ar trebui să acordăm o atenție mai mare tinerelor generații. Tinerii sunt mai puțin activi în viața comunității, iar motivele acestei situații ar trebui analizate mai detaliat pentru a putea dezvolta programe mai eficiente pentru ei.
Din perspectiva păstrării identității, utilizarea mai extinsă a limbii române este crucială, însă aici avem încă unele lacune. De exemplu, dorim să introducem inițiative care să permită învățarea limbii nu doar în cadrul școlar, ci și prin activități de petrecere a timpului liber și evenimente culturale.
Pe lângă educație, utilizarea limbii materne ar trebui încurajată atât la evenimentele comunității cât și în viața de zi cu zi, pentru ca aceasta să rămână un pilon al comunității noastre.
Consider că obiectivele de dezvoltare menționate vor contribui, pe termen mediu şi lung, la consolidarea comunității noastre, la conservarea valorilor și la asigurarea că membrii noștri se simt prețuiți atât material, cât și moral.
Odată cu realegerea dumneavoastră pentru un no mandat în fruntea AȚRU am înțeles că ați încercat să dezvoltați noi concepții referitoare la întreaga comunitate românească din Ungaria. Puteți să ne dați câteva exemple?
Victoria obținută în alegerile din 2024 reprezintă o oportunitate unică de a implementa obiective sustenabile pe termen lung pentru întreaga comunitate românească din Ungaria. Este important ca sprijinul nostru să fie resimțit nu doar de românii care trăiesc în orașe mari, ci și de cei din comunitățile mai mici.
Printre obiectivele principale se numără dezvoltarea Casei de Cultură Românească din Giula. Ne propunem să transformăm această instituție într-un adevărat centru al culturii românești din Ungaria, care să găzduiască nu doar evenimente culturale, ci și să consolideze coeziunea comunitară.
Un alt obiectiv prioritar este implicarea tinerilor în viața comunității. Pentru sprijinirea acestora, intenționăm să lansăm programe de burse, tabere de limbă română și întâlniri pentru tineri, cu scopul de a le întări identitatea românească.
Consolidarea colaborării cu organizațiile bisericești și civile rămâne, de asemenea, o prioritate. Aceste instituții joacă un rol esențial în viața comunităților locale, iar sprijinul nostru poate contribui la întărirea spiritului comunitar. Continuăm să acordăm o atenție deosebită posibilităților de finanțare din fonduri europene și din partea statului ungar, pentru a asigura resursele necesare dezvoltărilor noastre. Ne preocupăm să oferim sprijin tuturor localităților în care trăiesc români, inclusiv localităților mai mici precum și comunităților din Budapesta.
Considerăm importantă o abordare proactivă și primim cu deschidere propunerile venite din partea localităților, astfel încât să obținem rezultate împreună.
Unde considerați că ar fi necesar să se intervină pentru ca lucrurile să meargă într-o direcție mai bună?
În ciclul precedent, am adoptat un mod de funcționare mai deschis, bazat pe un dialog comunitar sincer, și considerăm esențială menținerea acestuia în mod continuu. Fiecare localitate și comunitate are nevoi specifice, iar luarea lor în considerare este indispensabilă pentru dezvoltarea viabilă. Doar sprijinindu-ne reciproc și lucrând împreună putem obține rezultate durabile, care dau valoare comunității noastre.
Acordăm o atenție specială adresării tinerilor, deoarece constatăm că aceștia participă într-un număr foarte mic la viața publică, deși joacă un rol extrem de important în comunitatea noastră, fiind viitorii săi formatori.
Așa cum am menționat deja, cheia păstrării identității noastre este cunoașterea și utilizarea activă al limbii române. Bineînțeles, procesul de conservare a limbii în școli și în educație are un rol major. De aceea, predarea limbii române trebuie să fie cât mai eficientă la toate nivelurile, de la grădiniță până la universitate. În general, se observă că elevii vin de acasă cu cunoștințe din ce în ce mai reduse de limbă română. Este, așadar, esențial ca instituțiile noastre de învățământ să se adapteze acestor nevoi în schimbare și să asigure tinerilor cunoștințe lingvistice și culturale adecvate. Totodată, consider că sunt necesare dezvoltări pedagogice și metodologice.
Însă utilizarea limbii materne trebuie, bineînțeles, încurajată nu doar în instituțiile de învățământ, ci și în afara acestora, de exemplu, în cadrul diferitelor evenimente comunitare. Pe termen lung, ne putem păstra identitatea doar dacă limba noastră maternă rămâne vie și activă pentru fiecare generație.
Considerați că ar trebui întărite relațiile cu diferite instituții românești din Ungaria și din țara mamă, și care ar fi acestea?
Consider cu tărie că este necesar să consolidăm și mai mult cooperarea.
Relația cu țara-mamă este de o importanță fundamentală pentru comunitatea noastră, nu doar din punct de vedere cultural și lingvistic, ci și economic și social. Ne străduim să stabilim o colaborare tot mai strânsă cu instituții care activează în domeniile educației, culturii și construirii comunității.
Trebuie să recunoaștem că aceste relații sunt indispensabile pentru a păstra valorile culturale și lingvistice ale comunității românești din Ungaria. Parteneriatele cu universități, instituții culturale și administrații locale din România pot întări comunitatea noastră prin programe de schimb pentru elevi, festivaluri culturale sau schimburi de experiență. Cred că odată cu aderarea României la Spațiul Schengen și eliminarea frontierelor, aceste procese vor deveni și mai active și mai eficiente.
În ultimii ani, am reușit să stabilim noi legături cu diverse instituții, administrații locale și asociații culturale din România. De exemplu, anul trecut, aceste colaborări ne-au oferit oportunitatea de a implementa proiecte comune finanțate din fonduri europene. Acordăm o importanță deosebită participării tinerilor români din Ungaria la programe culturale și educaționale din țara-mamă, pentru a-și întări identitatea. De aceea, trebuie să rămânem deschiși în mod constant la noi oportunități și parteneriate.
Cooperarea cu partenerii noștri din Ungaria a adus, de asemenea, rezultate semnificative. Colaborarea cu instituțiile statului, administrațiile locale, autoguvernările naționale, organizațiile civile și bisericești constituie baza dezvoltării comunității noastre. Planurile noastre includ întărirea și aprofundarea acestor colaborări, mai ales prin proiecte comune care să creeze valoare pentru toți participanții.
În încheiere ce ați transmite tuturor românilor din Ungaria, acum la început de an calendaristic?
Îi încurajez pe românii din Ungaria să fie mândri de identitatea și comunitatea noastră și să ne unim eforturile pentru binele acesteia. Noul An ne oferă oportunitatea de a coopera și mai strâns – fie că este vorba de persoane fizice, autoguvernări, instituții, organizații civile sau bisericești – și să ne construim împreună viitorul. Apelați cu încredere la noi, pentru că opiniile și propunerile dumneavoastră sunt esențiale pentru dezvoltarea comunității noastre.
Să lucrăm împreună pentru ca fiecare să simtă că este o bucurie să faci parte din comunitatea românească din Ungaria! Obiectivul nostru este ca fiecare să perceapă faptul că Autoguvernarea pe Țară a Românilor din Ungaria lucrează cu adevărat în interesul dumneavoastră.
*******************************************************************************
Új év, új kilátások – interjú az MROÖ elnökével
Kozma György: Infrastrukturális szinten nagyon jól állunk, ugyanakkor nagyobb figyelmet kell fordítanunk az emberi erőforrások fejlesztésére. Ösztönöznünk kell közösségünk tagjait, hogy minél többet használják román anyanyelvüket, ezzel is hozzájárulva identitásunk megőrzéséhez.
Egy új év kezdetén szeretnénk gratulálni az elmúlt időszak szakmai eredményeihez, és sok sikert kívánunk minden területen az előttünk álló esztendőre: legyen szó adminisztratív, társadalmi-kulturális tevékenységekről vagy a román identitás megerősítéséről. Mint ismeretes, a Magyar Állam az Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság révén jelentős támogatást nyújtott a román nyelv népszerűsítéséhez és elsajátításához, amely kiemelt szerepet tölt be a magyar állam nemzetiségpolitikájában.
Elnök Úr, pénzügyi szempontból hogyan értékelné a 2024-es évet intézményi szinten?
A 2024-es év több szempontból is kihívások elé állította önkormányzatunkat, ugyanakkor elmondhatom, hogy sikeres és eredményes évet zártunk. Az ország gazdasági helyzete és az általunk is kiemelt prioritást élvező pedagógusok béremelésének sürgető szükségessége komoly erőforrásokat igényelt, ami természetesen az országos román önkormányzatot is érintette. Úgy gondolom, hogy sikerült megfelelnünk az elvárásoknak, és megfelelő megoldásokat találtunk a felmerülő problémákra.
Büszkék vagyunk arra, hogy a köznevelési intézményeink jó infrastrukturális állapotban vannak, de ennek ellenére igyekszünk továbbra is folyamatosan figyelni a szükségletekre. A tavalyi évben mintegy 50 millió forint egyedi támogatásból és 230 millió forint pályázati forrásból valósítottunk meg, vagy kezdtünk el felújításokat oktatási intézményeinkben.
A civil szférára és az egyházi szervezetekre is nagy figyelmet fordítottunk. Mintegy 90 millió forint egyedi támogatásból folytattuk az ortodox és baptista templomok, valamint civil szervezeteink székházainak felújítását. De arra is volt példa, hogy székházat vásároltunk az egyik civil szervezetnek, a Kétegyházi Román-Magyar Egyesületnek.
Ezekkel a fejlesztésekkel az a célunk, hogy közösségünk tagjai érezzék, hogy értékesek és támogatottak, és hogy az általunk megteremtett infrastruktúra hosszú távon biztosítsa a kulturális és nyelvi identitás fenntartását.
Mindezek mellett fontos célunk volt dolgozóink anyagi és erkölcsi megbecsülése. A pedagógusnap alkalmából egyszeri juttatást biztosítottunk munkatársainknak, az év végén pedig nagyobb mértékű jutalmazásra is sor került. Ezáltal igyekszünk elismerni munkájukat, és megbecsülni azokat, akik az identitásunk megőrzésén dolgoznak.
Az eredmények azt mutatják, hogy a közösségünket érintő fejlesztéseket eredményesen folytathatjuk a jövőben is.
A mögöttünk álló év során bizonyára a kiemelkedő eredmények mellett néhány hiányosság is előfordult. Melyek lennének ezek?
Miközben számos eredményt értünk el, természetesen vannak területek, amelyek fejlesztése továbbra is kihívást jelent, amelyek részben forráshiányból, részben pedig a nagyszabású terveink megvalósításának hosszabb időigényéből fakadnak.
Az egyik legfontosabb ilyen célkitűzés a Román Közösségi Ház megépítése Gyulán, amely alapvető fontosságú lenne a magyarországi román közösség számára. Ez egy nagyszabású projekt, amelyet csak többéves tervezéssel és szakaszos megvalósítással tudunk kivitelezni. Már benyújtottuk a szükséges pályázatot, és bízunk a pozitív eredményekben. Ez a késlekedés azonban nem vette el az elkötelezettségünket: eltökéltek vagyunk, hogy ezt a projektet a következő években megvalósítjuk.
Fontos terület a román kulturális örökség megőrzése. Bár sikerült megvásárolnunk a pusztaottlakai gyűjteményt, amely fontos lépés a román tárgyi örökség megőrzése érdekében, azonban a tájházak létrehozása terén további lépések szükségesek. Jelenleg egy bejegyzett román tájház működik Magyarországon, Kétegyházán, amely az önkormányzat tulajdonában van. A tájházak további létesítésével az a célunk, hogy a román közösség tárgyi értékeit megőrizzük, és méltó módon bemutassuk azokat a következő generációk számára, mely az identitástudat erősítésében is szerepet játszik. Ez összhangban áll a választási programunkkal, amelyben kiemelten szerepel a román kulturális örökség megőrzése és fejlesztése.
A civil szervezetekkel való együttműködésünk bár jó alapokon áll, további erőfeszítésekre van szükség, annak érdekében, hogy még több helyi kezdeményezést támogassunk és integráljunk a közös célok érdekében, hiszen helyi szinten ők formálják és erősítik a közösséget.
Természetesen a jövőben sem feledkezünk meg egyházainkról, felekezettől függetlenül, amelyek kulturális örökségünk megőrzésében is jelentős szerepet játszanak és lehetőségeinkhez mérten igyekszünk hozzájárulunk a fejlődésükhöz, ami elsősorban az épületek állagmegóvását jelenti.
Ezen kívül több olyan terület is van, amelyek figyelemre érdemesek, így nagyobb figyelmet kellene fordítanunk a fiatal generációk megszólítására. A fiatalok kevésbé aktívak a közösségi életben, és ennek az okait alaposabban kellene elemeznünk, hogy hatékonyabb programokat dolgozhassunk ki számukra.
Az identitás megőrzése szempontjából kulcsfontosságú a román nyelv szélesebb körű használata, amely területen szintén vannak még hiányosságaink. Például olyan kezdeményezéseket szeretnénk bevezetni, amelyek lehetővé teszik a nyelvtanulást nemcsak iskolai keretek között, hanem szabadidős tevékenységek és kulturális események során is.
Az oktatás mellett a közösségi eseményeken és a mindennapi életben is bátorítani kell az anyanyelv használatát, hogy ez a közösségünk egyik alappillére maradhasson.
Úgy gondolom, hogy az említett fejlesztési célok hosszú távon hozzájárulhatnak ahhoz, hogy közösségünk erősödjön, értékei fennmaradjanak, és tagjaink mind anyagilag, mind erkölcsileg megbecsülve érezzék magukat.
Újabb mandátumának elnyerésével a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata élén új elképzeléseket próbált kidolgozni a közösség érdekében. Tudna néhány példát említeni?
A 2024-es választási győzelem egyedülálló lehetőséget nyújt arra, hogy a teljes magyarországi románság számára hosszú távú, fenntartható célokat valósítsunk meg. Fontos, hogy ne csak a nagyobb településeken élő románok, hanem a kisebb közösségek is érezzék a támogatásunkat.
Főbb céljaink közé tartozik például a gyulai Román Művelődési Ház fejlesztése, amelynek révén az intézmény a magyarországi román kultúra valódi központjává válhat, amely nemcsak kulturális eseményeknek adhatna otthont, hanem a közösségi összetartozás színtere is lehetne, amely az egész közösség összetartozását erősítheti.
Egy másik, kiemelt célkitűzés a fiatalok bevonása a közösségi életbe. Az ifjúság támogatása érdekében ösztöndíjprogramokat, nyelvi táborokat és ifjúsági találkozókat tervezünk, hogy megerősítsük bennük a román identitást.
Az egyházi és civil szervezetekkel való együttműködés további erősítése szintén prioritás. Ezek az intézmények kulcsszerepet játszanak a helyi közösségek életében, és támogatásukkal a közösségi szellem erősödéséhez járulhatunk hozzá.
Továbbra is kiemelten figyelünk az európai uniós és magyar állami pályázati lehetőségekre, hogy fejlesztéseinkhez forrásokat biztosítsunk. Figyelmet fordítunk arra, hogy minden románok lakta település részesüljön támogatásban, beleértve a kisebb településeket és a budapesti közösségeket is.
Fontosnak tartjuk a proaktív hozzáállást, és örömmel fogadjuk a településekről érkező javaslatokat, hogy közösen érhessünk el eredményeket.
Hol tartaná szükségesnek a beavatkozást annak érdekében, hogy a dolgok jobb irányba haladjanak?
Az elmúlt ciklusban nyitottabb működést valósítottunk meg, amelynek alapja az őszinte közösségi párbeszéd volt, ezért fontos ennek folyamatos fenntartása. Minden településnek és közösségnek megvannak a sajátos igényei, és ezek figyelembevétele nélkülözhetetlen a sikeres fejlesztésekhez. Csak egymást támogatva, közösen dolgozva érhetünk el tartós eredményeket, amelyek értéket teremtenek közösségünk számára.
Kiemelt figyelmet szentelünk a fiatalok megszólításának, hiszen látnunk kell, hogy nagyon alacsony létszámban vesznek rész aktívan a közéletben, viszont nagyon fontos szereplői közösségünknek, mivel hosszútávon ők lesznek annak formálói.
Ahogy azt már említettem, identitásunk megőrzésének záloga román anyanyelvünk ismerete és aktív használata. Természetesen ebben a nyelvmegőrző folyamatban az iskoláinknak és az oktatásnak nagy szerepe van, éppen ezért a román nyelv oktatása minden szinten – az óvodától az egyetemig -, a leghatékonyabb kell, hogy legyen. Általánosságban elmondható, hogy a gyermekek évről-évre kisebb román nyelvi tudást hoznak magukkal otthonról, ezért fontos, hogy az oktatási intézményeink alkalmazkodjanak a változó igényekhez, és biztosítsák, hogy a gyerekek és fiatalok megfelelő nyelvtudással és kulturális ismeretekkel rendelkezzenek. Ehhez azonban úgy gondolom, hogy pedagógiai és módszertani fejlesztésekre is szükség van.
Anyanyelvünk használatát természetesen az oktatási intézményeken kívül is lehet és kell is ösztönöznünk, mint például a különböző közösségi eseményeinken, hiszen hosszabb távon csak akkor őrizhetjük meg identitásunkat, ha anyanyelvünk élő és aktív marad minden generáció számára.
Úgy gondolja, hogy erősíteni kellene a kapcsolatokat a magyarországi és az anyaországi különböző román intézményekkel?
Mindenképpen szükségesnek tartom az együttműködés további erősítését.
Az anyaországgal való kapcsolat alapvető fontosságú közösségünk számára, nemcsak kulturális és nyelvi szempontból, hanem gazdasági és társadalmi téren is. Egyre szorosabb együttműködésre törekszünk olyan intézményekkel, amelyek az oktatás, a kultúra és a közösségépítés területén tevékenykednek.
Fel kell ismernünk azt, hogy ezek a kapcsolatok elengedhetetlenek ahhoz, hogy a magyarországi román közösség kulturális és nyelvi értékeit megőrizhessük. A romániai egyetemekkel, kulturális intézményekkel és önkormányzatokkal való partnerség erősítheti közösségünket, például a diákcsereprogramok, kulturális fesztiválok vagy tapasztalatcserék révén. Úgy gondolom, hogy Románia Schengeni övezethez való csatlakozásával, a határok megszűnésével ezek a folyamatok még aktívabbak és hatékonyabbak lesznek.
Az elmúlt években sikerült új kapcsolatokat kialakítanunk különböző romániai intézményekkel, önkormányzatokkal és kulturális egyesületekkel. A tavalyi évben az együttműködések például közös európai uniós projektek megvalósítására is lehetőséget teremtettek.
Különösen nagy jelentőséget szeretnénk tulajdonítani annak, hogy a magyarországi román fiatalok részt vehessenek anyaországi kulturális és oktatási programokon, ezzel is erősítve identitásukat, ezért is folyamatosan nyitottnak kell maradnunk az esetleges új lehetőségek, kapcsolatok terén.
A magyarországi partnereinkkel való együttműködés is jelentős eredményeket hozott. Az állami szervezetekkel, települési önkormányzatokkal, nemzetiségi önkormányzatokkal, civil és egyházi szervezetekkel való közös munka az alapja közösségünk fejlődésének. Terveink között szerepel az együttműködések további erősítése, mélyítése, különösen közös projektek révén, amelyek minden résztvevő számára értéket teremthetnek.
Végezetül mit üzenne a magyarországi románoknak most, a naptári év elején?
Bátorítom a magyarországi románokat, hogy legyünk büszkék identitásunkra, közösségünkre és fogjunk össze közösségünk érdekében. Az új év lehetőséget ad arra, hogy még szorosabban együttműködjünk – legyen szó magányszemélyről, önkormányzatokról, intézményekről, civil vagy egyházi szervezetekről -, és közösen alakítsuk ki a jövőnket. Forduljanak hozzánk bizalommal, hiszen az Önök véleménye és javaslatai alapvető fontosságúak a közösség fejlődése szempontjából. Tegyünk együtt azért, hogy jó érzés legyen a magyarországi román közösséghez tartozni! Célunk, hogy mindenki számára érezhető legyen: a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata valóban az Önök érdekében dolgozik.
Gyula, 2024.11.13.
